Elérkezett a december, s vele együtt a legszentebb ünnepre, a karácsonyra való felkészülés időszaka. Advent kezdete a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, vége pedig december huszonötödike. Története az V. századig nyúlik vissza, mikortól már a karácsony előtti várakozás idejeként tartották számon.
A vallásos ember számára a szeretetre hangolódás, a megtisztulás, az elmélyülés négy hete volt a december.
Manapság az advent – hasonlóan a karácsonyhoz – neveltetéstől, szokásoktól, vallástól függően mást-mást szimbolizál. Amiben azonban ma is egyetemes, az az eljövetelre való felkészülés.
Legismertebb jelképe az adventi koszorú, melynek ősét egy protestáns lelkész készítette el az 1840-es években. Mára az eredetileg 23 gyertyát négy, az adventi vasárnapokat megjelenítő gyertya váltotta fel, melyek az idő múlásán túl színeikben is szimbolikus jelentést hordoznak. A három lila a hit, a remény és a szeretet, míg az egy rózsaszín az öröm megtestesítői.
Az advent az év legsötétebb hónapját kíséri el, ekkor az ünnepeket jellemző fények ölelésére mindenki vágyik. Egy adventi koszorún meggyújtott gyertya azon túl, hogy meghitt, bensőséges hangulatot áraszt, az összetartozás érzését is erősíti. Idén ebből a meggondolásból iskolánk minden osztálya elkészítette a saját adventi koszorúját, melyek hétfő reggelenként fényükkel fognak az ünnep közeledtére emlékeztetni minket. Az első gyertyák vasárnap ragyogtak fel az esti szentmisén, ahol Sutka István atya valamennyit áldásával látta el.
Az osztálytermekben elhelyezett koszorúkon kívül, a tantermek előtt díszelgő adventi kalendáriumok is a fontos dátum közeledtét jelzik. A stílusukban, színeikben, megoldásaikban is változatos naptárak csupán abban egyeznek meg, hogy a karácsonyt már nagyon váró gyerekek alkotásai, akik együtt számolják az ünnepekig hátralévő napokat.
