Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, a karácsonyi ünnepkör zárása és a farsangi időszak kezdete. Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére alakult ki a víz- és házszentelés szokása. A hagyomány szerint a megszentelt vízzel még aznap behintették a lakóépületek egyes helyiségeit, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, betegségeket. A katolikus egyházban régi hagyománya van annak, hogy vízkereszt ünnepéhez kötve az atyák meglátogatják a családokat, és megszentelik az otthonokat. A házszenteléskor a pap imádságok kíséretében szenteltvízzel hinti meg a lakást, és kéri az Úr oltalmát a hajlékra, illetve az abban lakókra.
Iskolánkban január 8-án került sor erre a szertartásra. Sutka István atya megszentelte a tantermeket, valamint az intézmény minden épületrészét. A tanteremszentelés a házszenteléshez hasonlóan Isten igéjének felolvasásából, közös imádkozásból, a helyiségek szenteltvízzel való meghintésből, tömjénezésből, valamint a közösség megáldásából állt. A termek ajtajára egységesen felkerült az évszámot is megjelenítő „20+C+M+B+18” jel, mely különleges tartalmat hordoz; a rövidítés jelentése Christus Mansionem Benedicat, azaz „Krisztus áldja meg e hajlékot!”
A ministránsok és a Gyertyaláng kórus pedagógus tagjai által kísért István atyát kíváncsi és megilletődött gyerekek várták a osztálytermekben, hiszen legtöbbjük első ízben lehetett részese ilyen ceremóniának. Az ünnepélyessé varázsolt, tömjénillatú délelőttről a következő fotók tanúskodnak:
